Tények és adatok

 

 

• Tokaj Borvidék (Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidékének számít 1737 óta, az UNESCO 2002-ben „Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj” névvel vette fel a világörökségi listára.
   

• A Tokaji borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 27 település határában.
   

• A Tokaj világörökségi terület magterülete 8 települést (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Szegi, Tállya, Tarcal, Tokaj) és 6 világörökségi objektumot (Ungvári pincék (Sátoraljaújhely), Rákóczi pince (Sárospatak), Gombos-hegyi pincesor (Hercegkút), Kőporosi pincesor (Hercegkút), Oremus pincék (Tolcsva), Tolcsvai Bormúzeum pincéi (Tolcsva)) foglal magában. A védőterülettel együtt alkotják a kultúrtájat, amelynek kiterjedése összesen 88 124 hektár
   

• A Szegi és Szegilong határában található a Szegi Pince, mely Közép-Európa legnagyobb pincerendszere, ahol jelenleg több mint 5000 hordó bort tárolnak.
   

• A terület a világ első zárt borvidéke volt, az 1737-ben született királyi rendelet felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a terület évezredes egysége indokolta, hogy a borvidéket a világörökség részévé nyilvánítsák.
   

• Jelenleg 5500 hektáron, jellemzően vulkanikus talajon termelnek szőlőt.
   

• A furmint ma a borvidék legfőbb fajtája, a hárslevelű a borvidék másik meghatározó szőlőfajtája, jellemző szőlőfajta még a sárgamuskotály, a kabar, a zéta, a kövérszőlő.
   

• Tokaj-Hegyalján található a magyar az ország szőlőterületeinek körülbelül 8%-a.
   

• Tokaj szerepe a nemzetgazdaság szempontjából is jelentős, hiszen közel 600 borászat található a területén, szőlőtermeléssel pedig mintegy 15 ezren foglalkoznak.